Az átlátszó ajtó

Sehol sem mutatták atlaszok, sem térképek, vagy a google maps a helyet. A legenda az átlátszó ajtóról csendben terjedt a városban. 37 millióan éltek a világ legnagyobb metropoliszában, de csak kevesen ismerték az ajtó rejtekhelyét.
Nem mesélem most el a hosszú utam a felhők felett, a vonatozást a felhők alatt, az éjszakai menekülésem a jakuzák elől, a titokzatos gésát a metrók labirintusában, aki belém szeretett, és útba igazított az ajtó felé, a lényeg az, hogy egy csodás őszi napon ott álltam a rókatündér szentélye előtt Kiotóban.
Tudtam és éreztem, hogy a temető a jobbra kanyarodó utacska végén van a dombok között.
Két japán nő, aki a sírok között kertészkedett, csodálkozva nézett rám. Lehet, hogy még nem láttak európai embert itt a világ végén?
Elképzelhető.
Ezernyi kilincset lenyomtam már, ezernyi küszöbön átléptem az elmúlt 40 évben, de mégis meglepődtem, és megdöbbenéssel álltam ott a kiotói domboldalon a sírok között.
Mindig is álmodozó természetű voltam. Szerettem elkalandozni a gondolataimban és a világban is.
A folytatás itt olvasható.

Ember és tárgy

Kétségtelen tény, hogy a modern ember "belefullad" az őt körülvevő tárgyi világba.

Egyre jobban.

A modern ember élete tele van tárgyakkal. Ruhák, eszközök, technológiai kütyük, bútorok és mindenféle "elengedhetetlen" dolog veszik körül. Ezek többsége azonban nem alapvető szükséglete az embernek, hanem a fogyasztói kultúra által diktált vágyak tárgyai.

Az állandó vásárlási kényszer, az újabb és újabb dolgok utáni sóvárgás gyakran a boldogság illúzióját kelti, miközben valójában még inkább elszigetelnek bennünket.

A túl sok tárgy nemcsak fizikai terhet jelent – hiszen hely kell nekik, tisztán kell tartani őket –, hanem mentális zajt is keltenek. A környezetünk zsúfoltsága könnyen vezethet stresszhez, szorongáshoz, és eltereli figyelmünket a valóban fontos dolgokról: az emberi kapcsolatokról, az önreflexióról, vagy épp a természet nyújtotta békéről.

Talán itt az ideje megállni és feltenni a kérdést: tényleg szükségünk van-e minderre? A kevesebb néha több – nemcsak a tárgyak számát, hanem az életünk minőségét illetően is.

A folytatás itt olvasható.

A Sógun

Ezeket a képeket Osakában készítettem az osakai várkastélyról, ami teljesen úgyanúgy néz ki ma is, mint az új "Sógun" című filmsorozatban, aminek a története az 1600-as évek fordulóján játszódik Japánban. Ezek a várfalak, hidak, épületek négyszáz évesek. Volt a filmsorozat második részének a végén egy jelenet, amikor a portugál hajóskapitány mondja a főszereplő angol navigátornak, mikor Osaka kikötőjébe érkeztek éppen, hogy menjen fel a fedélzetre, nézze meg a várost, a tájat és a kikötőt a hajó fedélzetéről, és gondolkodjon el rajta, hogy mit is nevezünk mi kultúrának, civilizációnak. A "mi" alatt az angolokat és a portugálokat, és a spanyolokat értette. Utalva arra, hogy mennyire gőgösen büszkék ezek a nyugati kultúrák az elért civilizációs eredményeire és most tekintse meg Oszakát, Japánt, a japán kultúrát. ... és itt igazán nem mondhatjuk még azt sem, hogy Japán mindent begyűjtött "nyugatról", azért olyan a kultúrája, hiszen itt a középkori 1600-as évek Japánjáról beszélhetünk csak.

Ne gondolja senki, hogy az elfogultságnak abba a hibájába akarok esni, hogy felmagasztalom úgy a japán civilizációt, hogy nem veszem tudomásul a hódításait, a kegyetlenségeit Koreában és Kínában, vagy saját határain belül a történelmük során. Tisztában vagyok ezekkel a tényekkel.

Teljesen más dolgokon gondolkodom. A folytatás itt olvasható.

Olbrin Joachim csodálatos utazása 

Ahogy sokan tudják, Hamvas Béla - "Olbrin Joachim csodálatos utazása" című novellája az egyik kedvenc irodalmi művem. Ha a következő életemben filmrendező leszek, akkor biztos vagyok benne, hogy scifit készítek belőle. Nincs szükségem forgatókönyvre, tökéletesen megfelel Hamvas novellája. Szerintem a siker garantált, főleg ha a filmipar színvonala a következő életemig ilyen ütemben fog tovább romlani.

... de nem erről szeretnék mesélni. Folytatás itt olvasható.

350 méter magasan, este a világ legnagyobb metropolisza felett úgy éreztem magam, mint a világ főkormányzója Hamvas Béla novellájában. Úgy éreztem, hogy rálátok az egész világra. Persze öt nappal előtte, 13 órán keresztül néztem a világot 12000 méter magasból, 10000 kilométeren keresztül, ami az egyenlítő, és így a Földgolyó negyede, átrepülve Minszk, Moszkva, Ulánbátor, Peking, Szöul felett, egész Ázsián át Oszakába. Közép-Európából egész Ázsia felett át a világ végéig, Japánig. De ugye a repülő olyan magasan halad, hogy ott a -70 fokban, 12 kilométer magasan föld és ég között az emberek olyan távolinak tűnnek ... mintha meghaltam volna. Nem szeretem a repülőt és a repülést. Nem az ember közege. És 13 órán keresztül arra gondolni, hogy ott alattad van 12000 méterre az a pengevékony föld, az a papírvékony közeg, amin az ember létezni tud ... nem szeretem ezt az érzést.

Shinkansen

A szöveges feladat a következő:

Ha Shi-Osaka állomásról 27 vágányról 10 percenként indul egy shinkansen Japán különböző nagyvárosaiba, akkor hány darab shinkansen van úton az adott pillanatban Japán területén, ha csak a Shi-Osaka állomásról induló vonatokat vesszük figyelembe?

???

A megfejtés itt olvasható.

Wim Wenders - Tökéletes napok

Nem Japán előtt láttam a filmet, így elfogult vagyok. Sokan mondták, hogy még az utazás előtt nézzem meg a "Tökéletes napok"-at, de szerintem ez így volt jó. Elfogult vagyok, mivel még mindig japán hatása alatt állok, de csak annyit tudok mondani, ahogy sokan már olvashatták a blogbejegyzéseimben, hogy "erről van szó". Erről "beszéltem".

Ha nagyon profán akarok lenni, akkor annyit írnék, hogy most már tudom, hogy miért olyan makulátlanul tiszták a tokiói, a japán vécék. ... de ugye nem egészen erről van szó. Folytatás itt.

Luca napi szokások Magyarországon

Luca nap, december 13-a, egyike a legkülönlegesebb téli ünnepeknek Magyarországon, amelyhez számos népszokás és babona kapcsolódik. Eredetileg Szent Luca tiszteletére tartották, de a néphagyományokban gyakran a varázslás, a jóslás és a gonosz elleni védekezés napjává vált. A legismertebb szokás a Luca szék készítése, amelyet Luca-napján kellett elkezdeni, és karácsonyig minden nap dolgoztak rajta. A kész székre állva állítólag felismerhetővé váltak a boszorkányok a templomban. 

Másik fontos hagyomány a termékenység- és időjóslás. Luca napi búzát ültettek, amelynek karácsonykor zöldellnie kellett; ez jelezte a következő év bőséges termését.

A lányok számára a nap a férjjóslásról is szólt: Luca cédulákat írtak 12 férfi nevével, és mindennap egyet kidobtak, így karácsonykor megtudhatták, ki lesz a jövendőbelijük.

Bár sok szokás ma már csak emlék, Luca nap továbbra is különleges része a magyar népi kultúrának.

Sinto és a táltosok

Gyakran fellángol a vita a "táborok" között, hogy államalapító Szent István királyunk a vele szemben álló "pogány" ősmagyarságot leverve valóban jót tett-e a magyar néppel, vagy akkor semmisült meg a magyarság valódi kulturális arculata, talapzata. Meddő viták végtelen sora alakul ki rendszeresen a témával kapcsolatban, és mindenki magának tartja az igazat.

... hogy mi az igazság, talán már soha nem fog kiderül, de érdekes gondolatok merültek fel bennem a Japán utazásom kapcsán.

Magyarország történelme és Japán történelmi eseményei között elgondolkodtató párhuzamokat fedeztem fel. Itt lehet elolvani.

Japán

Japán kulturális fejlődése egyedülálló a világon, hiszen egy olyan ország történelméről beszélünk, amely évszázadokon át képes volt megőrizni identitását, miközben időről időre inspirációt merített külső hatásokból. A szigetország földrajzi elzártsága, politikai rendszere és a helyi tradíciók iránti mély tisztelet mind hozzájárultak ahhoz, hogy Japán sajátos utat járjon be. 

Ha kíváncsi vagy, hogy milyen élmények értek Japánban, akkor legyél a Holdbárka holdudvarának tagja és elolvashatod az útibeszámolómat itt: Én vagyok Japán

Egy őszinte vallomás

"Az a meglátásom, hogy általánosságban a "nyugati" társadalmainkban teljesen téves kép él a mai Japánról, a japán társadalomról és kultúráról. Ne értsen félre senki, nem akarom kikiáltani magam Japán szakértőnek egy utazás okán, de alkotó emberként teljesen másképpen éltem meg Japán érintését.

Egész életemet végigkísérte Japán. Beszüremkedett a mindennapjaimba, ezernyi árnyalatban szőtte be magát a lelkembe és azt gondoltam, hogy ezzel mindenki így van, mert Japán ereje így hat egy globalizált világban. Aztán az 50. születésnapomon óriási meglepetés ért, kaptam egy ajándékot a feleségemtől. Két repülőjegyet, hogy valóra váljon egy közös álmunk, Japánba utazni."

A Japánról szóló élménybeszámolóimat itt lehet elolvasni a Holdudvaromhoz tartozóknak: "Én vagyok Japán"

Telihold

"Azok, akiket a nyári forróság kínoz, az őszi teliholdra áhítoznak:

Meg se ijednek a gondolattól, hogy közben életük száz napja örökre elmúlt."

Buddha

Aranyszállal javított tört-én-elem ezüst gyűrű

Tört-én-elemJapánban a törött tárgyakat gyakran arannyal javítják. Így válik egyedivé a látható hibától a tárgy.

Így válik láthatóvá a tárgy története, sorsa, az el nem rejtett aranyozott hibától.

Ez adja a tárgy szépségét.

Gondolj erre mikor összetörsz, mikor összetörtek, mikor magad alatt vagy!

Az elrejtett, az eltüntetett "törések" nem teszik egésszé személyiségünket. 

Az aranyozott látható "törések" tesznek bennünket egésszé, valódivá, széppé, egyedivé.

Ez mindenkinek a személyes, egyedi tört-én-ete.

Fehér Péter

Az egyedi, aranyszállal javított ezüst gyűrűt itt lehet megrendelni.

A három Nap országa

"Primitív-e az az ember, aki a csillagokba, fákba, vizekbe "isteneket" lát bele, de szeret, védi a családját, gondosan készíti el szerszámait, eszközeit. Esztétikus szobrokat farag, összetart a törzsével, "művészi" képeket fest barlangjai falára? Primitív-e az az ember, aki elkezd földet művelni, fémet olvasztani, falvakat építeni? Primitív-e az az ember, akinek harcából, szenvedéseiből, erőfeszítéseiből, mi lettünk, modern "nem" primitív emberek.… vagy primitív-e az az ember, aki a csillagokba, fákba, vizekbe nem lát már isteneket, de "elfelejtett" szeretni, nem érték számára a család, nem készít gondosan saját eszközt, szerszámot. Nem készít már maga semmit. A kreativitást kiszervezi, a mesterséges intelligenciára bízza. Az "esztétikát", a "szépet" kiforgatja. Embertársait háborúkba lemészárolja a profitért.

Ki is a primitív?" Az én válaszomat itt lehet elolvasni.

November 1.

"Az ember születése pillanatában hal meg akkor is, ha ez a pillanat nyolcvan évig tart."

(Hamvas Béla) 

"Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása."

(Fekete István) 

ASZTROGENETIKA

Tudományos tény, hogy a napszél és más kozmikus sugárzások hatással vannak a DNS-re és a genetikai állományunkra, különösen ha magas intenzitásban vagy hosszabb időn át érik a sejteket. A kozmikus sugárzás és a napszél részecskéi ionizáló sugárzást hordoznak, amely képes közvetlenül alakítani a DNS-t. Az ionizáló sugárzás eltávolíthat elektronokat a molekulákból, és ezzel közvetlenül okozhat változásokat a DNS-szálakban.

A teljes írás itt olvasható.

Koffein molekula

1956. október 23. Idézetek a szabadságról

"A szabadság nem az, hogy azt tehetem, amit akarok, hanem hogy nem kell megtennem azt, amit nem akarok."

Popper Péter könyvei itt találhatók.

"Aki uralkodik önmagán, szabadabb, mint az, aki másokon uralkodik." 

Marcus Aurelius elmélkedéseit itt lehet elolvasni. 

"Az emberi szabadság abban áll, hogy képes választani a sorskényszerek között."

Szondi Lipót magyar pszichoanalitikus könyve itt található

"A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem." 

Szent-Györgyi Albert könyve itt található.

Miért vezették be a téli és a nyári időszámítást?

Az első világháború idején, 1916-ban Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be először hivatalosan a nyári időszámítást, hogy energiát takarítsanak meg a háborús erőfeszítések érdekében. Az Egyesült Királyság és más országok is követték ezt a példát, mivel az energiaforrások megóvása kiemelt jelentőségű volt. A második világháború alatt szintén alkalmazták a nyári időszámítást több országban.

A folytatás itt olvasható.

Ezüst alma gyűrű

Az alma számos kultúrában jelenik meg fontos szimbólumként. A keresztény hagyományban az Édenkertben található tiltott gyümölcsnek gyakran az almát tekintik, amely a bűnbeesést és a tudás megszerzését jelképezi. Az ókori görög mitológiában az aranyalma a viszály forrása volt, ami a trójai háborúhoz vezetett. Az alma egyben isteni ajándék, az ifjúság és a halhatatlanság szimbóluma is volt.

A folytatás itt olvasható

Tsuchinshan-ATLAS üstökös

A C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS üstököst Magyarországon 2024. október végéig lehet megfigyelni, bár a fényessége csökkenőben van. Október közepén az üstökös a Serpens és Ophiuchus csillagképek között halad, az esti égbolton lesz látható naplemente után.

A legjobb észlelési lehetőséget október 20-án vasárnap este kínálhatja. 7 órától lesz majd érdemes a nyugati eget figyelni, ahol a Marfik csillagot kell megkeresnünk. A 24 fokos magasságban lévő üstökös kevesebb mint 1 fok távolságra lesz a csillagtól fölfelé, így egy távcsővel egyszerre láthatjuk a fehér színű csillagot és fölötte a csóvás üstököst.

Mivel aznap a hold csak 10 perccel 7 után fog felbukkanni a horizonton, ezért rövid ideig holdfénymentes, sötét éjszakán gyönyörködhetünk az év eddigi legfényesebb kométájában.

Novemberben tovább távolodik a Földtől, így a fényessége 4 magnitúdó alá csökken, de még akkor is látható lesz az északi féltekén naplemente után.

Az év utolsó szuperholdja

2024. október 17-én különleges égi jelenségben lehet részünk Magyarországon: az év utolsó szuperholdja ragyog majd az égen. Szuperholdról akkor beszélünk, amikor a telihold a Földhöz legközelebbi pontján, az úgynevezett perigeumban jár, így 14%-kal nagyobbnak és 30%-kal fényesebbnek látszik, mint egy átlagos telihold.

Ez a látványos jelenség egyedülálló alkalmat nyújt arra, hogy megfigyeljük a Hold felszínének részleteit akár szabad szemmel is. Az októberi szuperhold különösen szép látványt nyújthat, ha tiszta lesz az ég, és a városi fényektől távol figyeljük meg.

Ne hagyd ki ezt a látványos eseményt, hiszen legközelebb csak 2025-ben élvezhetünk hasonlóan nagy szuperholdat!

Az ezüst telihold medált itt lehet megrendelni.

Az ősember ásvány ékszerei

Az ősember is használt ásványokat, köveket és más természetes anyagokat ékszerek készítésére. Az ásványokból készült ékszerek története több ezer évre nyúlik vissza, és a régészeti leletek arra utalnak, hogy az őskori emberek nemcsak díszítő céllal viselték ezeket, hanem vallási vagy spirituális jelentőséget is tulajdonítottak nekik. 

 A folytatás itt olvasható. 

Az ásványok gyógyító hatása mítosz vagy valóság?

Az ásványok és a kristályok gyógyító hatása régóta foglalkoztatja az embereket. Ősi kultúrákban, mint az egyiptomi, a kínai és az indiai, már évezredekkel ezelőtt hittek abban, hogy ezek a természetben fellelhető kövek képesek testi és lelki gyógyulást hozni. Bár a modern tudomány nem támasztja alá egyértelműen ezeknek a köveknek a gyógyító erejét, sokan mégis a kristályterápiát választják, hogy harmóniát és egyensúlyt találjanak életükben.

Az ásványoknak szimbolikus jelentésük is van, amikről itt lehet részletesebben olvasni:  Folytatás.

Az emberiség története háborúk és világháborúk árnyékában

Egy becslés szerint az elmúlt 3400 év alatt mindössze 268 év telt el békében. Ez azt jelenti, hogy az idő jelentős részében világháború vagy kisebb léptékű háború dúlt valahol a világon. A 20. század két nagy világháborúja különösen drámai hatással volt a nemzetközi politikára és az emberiség fejlődésére. Az első világháború (1914–1918) és a második világháború (1939–1945) olyan pusztítást hozott, amely korábban elképzelhetetlen volt, és amely hosszú időre befolyásolta a globális hatalmi egyensúlyt. 

Képesek leszünk-e tanulni ezekből a világháborúkból és megőrizni a békét hosszú távon, hogy ne kelljen újabb világháborúval szembenéznünk?

A folytatás itt olvasható.

Hogyan rabolta ki Kolumbusz Kristóf és a spanyol korona Dél-Amerika kincseit?

Kolumbusz és utódai nem csupán felfedezők voltak, hanem olyan hódítók is, akik kegyetlen eszközökkel rabolták ki Dél-Amerika őslakos népeit. Bár az arany és ezüst elhozta Európa számára a gazdagságot, ennek ára a helyi kultúrák pusztulása és a kontinens hosszú távú elszegényedése volt. Dél-Amerika kincseinek elrablása a mai napig érezhető következményekkel jár, és egy olyan időszak sötét örökségét hordozza, amikor a gyarmatosítás és az erőszak volt az újvilág felfedezésének valódi mozgatórugója. A folytatás itt olvasható.

Az atlantiszi gyűrű

Atlantisz első írásos említése az ókori görög filozófustól, Platóntól származik, aki két híres művében, a "Timaiosz" és a "Kritiasz" című dialógusaiban írja le ezt az elveszett szigetet. A történetek i.e. 360 körül íródtak, és Platón, a bölcs Szókratésszel folytatott párbeszéd keretében mutatja be Atlantiszt, egy fejlett, de gőgös és korrupt civilizációt, amely az istenek haragja miatt pusztult el.

Platón elmondása szerint Atlantisz egy hatalmas sziget volt, amely nagyjából 9000 évvel az ő ideje előtt létezett az Atlanti-óceánon, Herkules oszlopain, a mai Gibraltári-szoroson túl. Atlantisz lakói kezdetben erényes, nagyhatalmú és fejlett civilizációt alkottak, amely kulturálisan és technológiailag messze meghaladta az akkor ismert világot. A folytatásról itt lehet olvasni.

A gyűrűt itt lehet megvásárolni, valamint a nyitott változatát itt.

A hurrikán szó eredete

A maja mitológiában Huracán, a hurrikán istene, az egyik legfontosabb alak, aki a teremtéshez és a pusztításhoz kapcsolódik. A neve eredetileg azt jelenti: "egylábú" vagy "egylábú vihar", ami a hurrikán forgó, pusztító természetére utal és valószínű, hogy a forgószél, tornádó földet érő hosszú lábára, tölcsérére, a vortexre vonatkozik. A tornádó olyan, mint egy az égből födre nyúló láb, ami folyamatosan halad és rombol a természetben. Huracán volt az isten, akit a maja teremtésmítoszokban a viharok, szélviharok és árvizek okozójának tartottak.

A hurrikán szó eredetésről itt lehet részletesen olvasni.

Hurrikán és forgószél az ősi mitoszokban

A természeti katasztrófák mindig is nagy hatással voltak az emberek életére, különösen az ősi civilizációk idején, amikor a modern tudomány eszközei még nem álltak rendelkezésre a jelenségek megértéséhez és megjósolásához. Az ősi kultúrák gyakran tekintettek ezekre az erőteljes természeti eseményekre isteni beavatkozásként vagy természetfeletti erők megnyilvánulásaként. A hurrikánok és a forgószelek különösen félelmetes jelenségek voltak, és ezeknek a viharoknak a pusztító ereje számos mítoszban és legendában megjelent.

A mitoszokról itt lehet részletesen olvasni.

Ez is elmúlik egyszer

Tíz évekkel ezelőtt, gimnazista koromban olvastam először ezt a keleti tanmesét kedvenc újságomban, a Kagylókürt magazinban. Azóta nagyon "divatos" lett ez a történet és biztosan sokan találkoztak különböző változataival, akár itt az interneten is. Még az is lehet, hogy kezd már elcsépelté válni, ettől függetlenül megosztom most itt az én változatomat is.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy nagy király. Birodalma olyan hatalmas volt, hogy lassan már tényleg csak egy király élt a Földön, mindenki más az ő alattvalója volt. Azt gondolnánk, hogy az ilyen gazdagsággal megáldott ember a legboldogabb az ég alatt, de mesénk királya nem érezte így. Folytatás itt.

"Még a legnagyobb forgószél közepén is teljes mozdulatlanság uralkodik"

Haich Erzsébet

A hurrikán filozófiai szempontból érdekes metafora. Az emberi létezés törékenységére és az élet hatalmas, kontrollálhatatlan erőire utal. A hurrikán, amely a káosz és rend határán létezik, megtestesíti a természet kettősségét – épít és rombol, csendes nyugalmat és viharos pusztítást egyaránt hoz.

A hurrikán központja, az úgynevezett "szem", különösen gazdag szimbolikával bír.

Itt lehet a hurrikán jelképéről részletesen olvasni.

Az ezüst gyűrű itt vásárolható meg.

Ember és állat ezüst medál

"Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: "Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyáira pazarol! Önző, rideg fráter!" – ne törődj velük. Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt." Márai Sándor

A medál itt vásárolható meg.

Az arany szerepe a 1848–49-es magyar szabadságharcban

Az arany fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar szabadságharcban, különösen pénzügyi, gazdasági és hadászati szempontból. Az arany mint nemesfém kulcsszerepet töltött be a háború finanszírozásában, az új magyar kormány pénzügyi stabilitásának biztosításában, valamint a fegyverkezési és hadfelszerelési költségek fedezésében.

Az arany jelentősége a szabadságharc idején elsősorban abban rejlett, hogy a magyar kormány pénzügyi stabilitásának alapjául szolgált. Az újonnan létrehozott magyar kormány, amely Kossuth Lajos vezetésével alakult, komoly kihívásokkal nézett szembe a pénzügyi rendszer kialakításában. A háborús kiadások fedezéséhez és a hadsereg fenntartásához hatalmas mennyiségű pénzre volt szükség.

Folytatás itt.

Az alkimista Damjanich János 

Damjanich János aradi vértanú, a szabadságharc legendás tábornoka, alkimistaként is ismert volt. Érdeklődött az alkímia iránt, főként az aranycsinálás, vagyis az alkimista arany előállításának titka foglalkoztatta. Ez a különös érdeklődése színes egyéniséggé tette őt a szabadságharc történetében. Gyakran emlegetik, hogy a hadjáratok közti szünetekben, a sátrában időnként elmélyedt az alkímiával kapcsolatos könyvekben vagy jegyzetekben. Elképzelhető, hogy Damjanich számára az alkímia egyfajta mentális menekülési útvonal volt a háború és a felelősség terhei elől.

Fontos azonban kiemelni, hogy Damjanich János elsősorban kiváló katonai vezetőként maradt fenn az emlékezetben, és az alkímiához való kötődése inkább egy érdekes adalék az életéhez, mintsem jelentős tényező az életművében.