Az időjárás-előrejelzés bonyolult folyamat, amely számtalan változótól függ: a hőmérséklet, a légnyomás, a szél, a páratartalom és még sok más tényező határozza meg, hogy milyen időjárás várható. A modern számítógépes modellek egyre fejlettebbek, de mégis gyakran előfordul, hogy az előrejelzések nem teljesen pontosak. Ennek egyik oka a káoszelmélet.

A káoszelmélet szerint bizonyos rendszerek – mint például az időjárás – rendkívül érzékenyek a kezdeti feltételekre. Ez azt jelenti, hogy egy apró változás, mint például egy kis eltérés a hőmérsékletben vagy a szél irányában, hosszú távon jelentős hatással lehet az időjárási folyamatokra. Ez az ún. "pillangóhatás", ami azt sugallja, hogy egy apró esemény akár egy nagyobb, előre nem látható következményhez is vezethet.

Ezért van az, hogy az időjárás-előrejelzések megbízhatósága néhány nap után jelentősen csökken. Bár a technológia folyamatosan fejlődik, a káosz természetét még a legfejlettebb modellek sem képesek teljesen megkerülni. Az időjárás tehát egy olyan káoszrendszer, amelynek kiszámíthatósága csak korlátozott, így a bizonytalanság mindig jelen lesz az előrejelzésekben.