Dr. Breuer Pál - A hortobágyi kitelepítések igaz története 1950-53

Szép, hibátlan állapotú könyv.

Szerző Breuer Pál
ISBN 9786155181221
Kiadó: Virágmandula
Kiadás éve 2013

A magyar nyelvben általában az egyes szavak értelmezése azonos. Azért néhány kivétel is akad, ilyen szó a "kitelepíteni" ige is. Ennek a szónak a jelentését különböző emberek eltérően szokták értelmezni. Az Értelmező szótár szerint kitelepíteni annyit tesz, mint egyes személyeket vagy társadalmi, vallási, nemze­tiségi csoportokat szervezetten, erőszakkal lakhelyük megváltoztatására kényszeríteni. A meghatározásból következik, hogy kitelepíteni csak karhatalommal, erőszakszervezetekkel rendelkező állam képes. A kitelepítések okaiból megemlíthető a három leggyakoribb. A természeti katasztrófák, mint árvíz, tűzvész, földrengés és a háborús frontvonalak esetében a kitelepítés végrehajtása hasonló. A kitelepítettek érdekében, de sokszor azok akarata ellenére történik a kitelepítés. A harmadik kitelepítési ok a diktatúrák önkényével függ össze és a kitelepítés a diktatúrák, és nem a lakosság javát szolgálja. Kivételes esetben olyan esetek is előfordulnak, amikor az erőszakkal kitelepített személyek az új lakóhelyükön viszonylag jó vagy jobb körülmények közé kerülnek. Európában a legnagyobb létszámú kitelepítések az egykori orosz birodalomban történtek. Az orosz cárok azokat a jobbágy-parasztokat, akik az önkényuralmat kifogásolni merték, egyszerűen kitelepítették Szibériába. A cárizmus bukása után Lenin és Sztálin a kitelepítéseket tovább folytatta, legfeljebb más szempontok szerint. Így vált Szibéria jelentős része ötszáz év alatt orosz anyanyelvű országrésszé. Mind a cári mind a lenini kitelepítések egy-egy kitelepítési hullámban legfeljebb a falusi lakosság 1-1,5%-át érintették, vagyis az összlakosságon belüli arányuk csekély volt. Viszont ez a létszám is elegendő volt ahhoz, hogy az otthon maradt falusiak féljenek. Aki fél vagy félti a családját, az nem tiltakozik a jogtalan adó, a beszolgáltatás vagy az ingyenes közmunka ellen. Aki fél, azt könnyebb egy szövetkezetbe beléptetni, vagy a földjéről lemondásra kényszeríteni. A két államtípus, a cári és a lenini kitelepítési rendszerében mégis volt egy nagyon nagy különbség. A szocializmusban kitelepített személyek az új lakhelyükön rabok lettek, a cárizmus kitelepítettjei viszont idővel, jogokkal rendelkező szabad parasztokká váltak, vagyis bizonyos szempontokból jobb körülmények közé kerültek, mint előtte voltak. De ezt az eredeti lakhelyükön persze nem tudták. (Részlet a Bevezetőből)

1 000 Ft
Készleten