Térey Pál - Angol-skóthoni naplók 1858 és 1859 évekről.
Antikváriumokban nem fellelhető, csak itt a Holdbárkában megmentett különleges könyvritkaság 1859-ből.
Térey Pál (1831-1883) 160 esztendővel ezelőtt, 1859-ben Pesten saját kiadásában jelentette meg az Angol–Skóthoni napló című 368 oldalas könyvét, amely Herz János pesti nyomdájában készült el. A szerző művét gróf Károlyi Sándornak (1831-1906), a magyar gazdatársadalom vezéralakjának ajánlotta. (Károlyi Sándor indította meg Magyarországon az agrárius mozgalmat, és az ő nevéhez fűződött a szövetkezeti mozgalom megindítása és kibontakoztatása. Több közgazdasági, főleg szövetkezeti kérdésekkel foglalkozó tanulmányt írt.) Térey Pál gazdasági tanulmányait 1847- ben Pesten kezdte, és fejezte be. Két esztendővel később a forradalom és szabadságharc bukása után elhagyta az országot, és útja Németországba vezetett, ahol a legkiválóbb gazdasági intézetekben folytatta tanulmányait. Külföldi útjáról 1850-ben hazatért, majd Szatmár vármegye titkárává választották meg. Térey 1857-ben Angliába utazott, ahol majdnem egy esztendeig vizsgálhatta, és vehette szemügyre a szigetország magas színvonalú agrártechnikáját, Európa zászlóshajóját. Élete során számos kitüntetésben részesült. Térey Pál az Angol–Skóthoni napló című könyvének előszavában egyebek mellett ezt írta: "Kilenc hónapot tölték külföldön, s tanulmányozásom fő színhelyéül Nagy Britanniát választám azon földet, hol a szabadon fejlődött emberi értelem a gazdaság és ipar elméleti úgy, mint gyakorlati terén egyaránt a legnevezetesebb előhaladásokat tevé, hol ekként a tanulni vágyónak a legtanulságosabb iskola nyílik. (…) Szilárd alapját vetve meg gazdasági nézeteimnek, vándor-botomat kezembe vettem s bebarangoltam egész Angliát, Skócziát a Lamanche-tól egész Stirlingig, s keresztben Hulltól egész Liverpoolig. A gazdasági tér, Anglia gazdasági rendszere, nyílt könyv gyanánt állott most már előttem. A skót gazdasági rendszerek azonban megleptek. Mily egyszerű józan rendszerek, mennyi változatosság a gazdálkodásban, mily olcsó kiállítás a gépek- és szereknél." Térey kiváló gondot fordított az egyes gazdaságok leírására, és ezen belül nagy figyelemmel kísérte gazdasági gépek és eszközök "alkalmazhatóságát" és elterjedését. Könyvében azokra az "Angolországban" létező gazdasági masinákra helyezte a hangsúlyt, amelyek minden tekintetben a "tűzpróbát" kiállották. A honi gazdaközönség hiteles tájékoztatást kapott a szerzőtől, aki minden részrehajlás nélkül véleményezte a világ legfejlettebb agrotechnikáját. Közleményeit az olvasóközönség a "Gazdasági Lapokban" szemlézhette. Térey Pál a tanulmányozott gazdasági gépeket és eszközöket az alábbi négy csoportban osztályozta: 1. "Földmívelettel" egybekapcsolt gépek és eszközök 2. A föld terményeivel egybekapcsolt eszközök és gépek 3. Hajtó "erőmívek" 4. Azon gépek, amelyek nincsenek a fenti osztályokkal közvetlen összeköttetésben, de a gazdaságban "haszonnal" alkalmazhatók. A "földmívelettel" egybekapcsolt munkaeszközök között az alábbi talajművelő gépek voltak: különféle ekék, kultivátorok, boronák, rögtörő hengerek, lókapák, vetőgépek, trágyateregető gépek. Angolországban a földművelő nép az úgynevezett lenge ekéhez szokott, őseik is ezzel művelték az anyaföldet. (Howard Champions, Ransomes, W.Ball) A "földmíveleti" munkagépek között a díjnyertes gépek is rangos besorolást kaptak. (Holmes-féle gabonasorvető, Holmes and Sons trágyavető) Nagy Britanniában a vetőgépgyártásban számos rangos gyár versenyzett. (Hornsby, Chambers, Garret, Reeves, Holmes) A föld terményeivel egybekapcsolt gépek csoportját alkották többek között az arató- és kaszálógépek, cséplőgépek, szecskavágók, tisztítórosták, szénaforgató és szénagyűjtő munkagépek, valamint gazdasági szekerek. (Howard, Nicholson, Clayton-Shuttleworth, Allen, Barrett, W.M. Ball, Tuxford, Mc Cormick, Ransomes, Allen, Bentall, Hunt). A felsorolt munkagépek döntő többségét a gépgyártók szabadalmaztatták. A hajtó "erőmívek" csoportjába az "angolhonban" használt gőzgépek (stabil, lokomobil, lokomotív) valamint lóval hajtott erőgépek kerültek. Térey Pál a stabil gőzgépek közül az alábbi "jelesebb" márkákat emelte ki: Barrett Exal and Andrewes (az 1858. évi chesteri kiállításon első díjat nyert), Hornsby, Clayton-Shuttleworth. A lokomobil, vagy más szóval hordozható gőzmasinák közül a megbízható üzemű – Lincolnban gyártott – Clayton-Shuttleworth 6 lóerős márkák aratták a legnagyobb sikert. (Hazánkban a XIX. század második felében ezek az úgynevezett tüzesgépek hódítottak.) A szabadalmazott gőzlokomobilok közül a Tuxford, Barrett Exal, Cambridge és Rabey gyártmányok terjedtek el Anglia-szerte legjobban. (Az említett gőzgépeket döntően cséplőgépek hajtására használták.) A gőzekeszántásnál (egy és kétgépes szántórendszer) a legjobban bevált produktum a Leedsben gyártott Fowler gőzeke garnitúra volt, amelynek kétlokomotívos változata 1870-től hazánkban is országszerte a legjobban elterjedt. Az albioni ipari fejlettségről, a világhírű mezőgazdasági gépgyártásról, továbbá a szántások és gabonacséplések eredményéről a "Gazdasági Lapok" rendszeresen tájékoztatta Magyarországon az agrárszakembereket.
Réz Gyula muzeológus írása
